Gabona kisokos
A gabonafélék, a gyümölcsök, valamint a zöldségek tartalmaznak minden olyan szénhidrátot, zsírt, fehérjét, vitamint, ásványi anyagot és rostot, amelyet a szervezet igényel.
Testünk minden egyes sejtjének szüksége van a működéséhez energiára, melyet az elfogyasztott és a szervezet által feldolgozott szénhidrát biztosít. A gabonafélékben, a zöldségekben és a hüvelyesekben találhatók meg a legjobb minőségű összetett szénhidrátok. Az összetett szénhidrátok keményítőből, dextrinekből. cellulózból és glikogénből állnak.
A gabona kisokos célja, bemutatni az egyes gabonafélék élettani hatásait.
Köles élettani hatása
A köles az egész világon nagyon elterjedt növény volt a XVIII. -XIX. századig, amikor a fejlődéssel kiszorult a gazdagabb emberek konyhájáról, és egyre inkább lenézően a "szegények eledelének" titulálták.
Hajdina élettani hatása
A hajdina Közép-Ázsiából származik, ezért kapta a "tatárka" nevet.
A búza élettani hatása
A búza, liszt testében (a búzamag közepe) nincs annyi ásványi só, mint pl. az árpáéban, mert az ásványi anyagok, a vitaminok nagy része és a fehérje is a külső rétegekre koncentrálódik. Az ipar, az "élet" magból, sajnos szinte teljesen kifinomítja a tápértékeket, hiszen a külső rétegeket nem használja fel.
Árpa élettani hatása
Az ókori Egyiptomban már ismerték az árpát. A sumér birodalomban, kb. i.e. 4000-től fizetőeszköz volt. Egy i.e.1700-ban írt törvénykönyv pontosan meghatározta, hány zsák árpa jár egy napi munkáért. A gladiátorok rendszeres étele volt az árpakása. Az árpa termesztési ideje rövid, és kicsi vízigénye miatt több ezer méter magasan is, például Tibetben...